Vissza a tudásbázishoz

Klorid - Cl a kutyák és macskák étrendjében

Rövid útmutató a Klorid - Cl szerepéről a kutyák és macskák táplálásában.

Klorid - Cl

A klorid az extracelluláris folyadék fő anionja. A nátriummal együtt szabályozza a vízháztartást, az ozmotikus nyomást és a vér sav-bázis egyensúlyát, emellett a gyomorban található sósav (HCl) fő építőköve [1]. Az NRC ajánlása felnőtt kutyák számára 150 mg MR, 300 mg RA / 1000 kcal ME; macskák esetében az RA 240 mg / 1000 kcal ME [1].

Miben található meg: A nyers étrendben a klorid bevitele magától értetődő – a hús, a vér és a belsőségek mindenféle számolgatás nélkül fedezik a szükségletet. Ez egy olyan összetevő, amely a BARF-ban „magától megoldódik”. Ha a nátrium szintje rendben van, a kloridé szinte mindig szintén rendben lesz – ez a két ion kéz a kézben jár.

Hiány: A nyers étrend összetételéből adódóan a hiányállapot nagyon valószínűtlen. Ha mégis előfordul, az makacs hányáshoz köthető, amely során az állat a gyomorsavval (HCl) együtt nagy mennyiségű kloridot veszít, vagy súlyos hasmenés, illetve vesebetegség állhat a háttérben [2]. Ez metabolikus alkalózishoz (a vér túlzott lúgossá válásához) vezet – az állat bágyadttá, apatikussá válik, felületes légzés és izomremegés jelentkezhet. Ilyenkor az okot betegségben keresd, ne a receptúrában. A macskák rosszabbul tolerálják az elektrolitvesztést hányás és kiszáradás esetén, gyorsabban kerülnek olyan állapotba, amely állatorvosi beavatkozást igényel [2].

Túladagolás: Mivel a klorid az étrendben leggyakrabban a nátriummal együtt fordul elő, a túladagolása ugyanazokat a kockázatokat hordozza, mint a nátrium túladagolása (sómérgezés, acidózis, extrém szomjúság, hányás, neurológiai zavarok) [3]. Az egészséges állat a felesleget hatékonyan üríti a vizelettel – a probléma szinte kizárólag az étel utólagos sózásakor vagy emberi fogyasztásra szánt sós ételek etetésekor merül fel. A krónikus vesebetegségben szenvedő macskák ebben a tekintetben különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak.

Mire figyelj

Ne számold és ne pótold a kloridot külön – a nyers hús, a vér és a belsőségek automatikusan biztosítják. A vérképben tapasztalt klorid-eltérések általában betegségre vagy kiszáradásra utalnak, nem pedig rosszul összeállított étrendre [2]. A kloridot a legjobb közvetve, a nátrium szintjének ellenőrzésével nyomon követni – lásd Nátrium : kálium arány.

Forrasok

  1. National Research Council (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats. National Academies Press. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
  2. Ha YS, Hopper K, Epstein SE (2013). Incidence, Nature, and Etiology of Metabolic Alkalosis in Dogs and Cats. JVIM 27(4):847-53. https://doi.org/10.1111/jvim.12122
  3. Merck Veterinary Manual. Nutritional Requirements of Small Animals. https://www.merckvetmanual.com/management-and-nutrition/nutrition-small-animals/nutritional-requirements-of-small-animals