Fehérje

A fehérje a húsevők étrendjének alapköve. Építi az izmokat, enzimeket, hormonokat és antitesteket, részt vesz a sebgyógyulásban és az oxigénszállításban [1]. A nyers, izomhúson alapuló étrendben a fehérje általában bőségesen rendelkezésre áll – a valódi probléma legtöbbször nem a „túl kevés gramm", hanem a fehérje túl alacsony minősége.

Miben található: Az izomhús (baromfi, marha, bárány, vadhús, nyúl), a szív, a halak és a tojás teljes értékű aminosavprofilt biztosítanak. A belsőségek (máj, vese) kiváló aminosav-összetétellel rendelkeznek, de ezeket elsősorban a vitaminok és ásványi anyagok miatt adjuk, nem pedig fő fehérjeforrásként.

A minőség fontosabb, mint a mennyiség

A csontokból, porcokból, bőrökből, fülekből, nyakakból és lábakból származó kollagén a kalkulátorban „fehérjeként" szerepel, de aminosav-összetételét tekintve szinte értéktelen – elhanyagolható mennyiségű triptofánt és kéntartalmú aminosavat tartalmaz [2]. Egy 45 g fehérjét tartalmazó étrend, amelyben nagy arányban van kollagén, a gyakorlatban kevesebb hasznosítható fehérjét biztosít, mint egy 38 g, izomhúsból és szívből származó fehérjét tartalmazó étrend. Alapozd az étrendet izomhúsra (a húsos rész 70–80%-a), ne a kollagénes elemekre.

Fajok közötti különbségek

A kutya (feltételes húsevő) a fehérje-anyagcseréjét a bevitel függvényében szabályozza, és hiány esetén bizonyos mértékig képes azt spórolni. Az NRC norma egy felnőtt kutya számára kb. 25 g fehérje / 1000 kcal [1].

A macska (obligát húsevő) fehérjebontó enzimei folyamatosan magas aktivitást mutatnak – a fehérjét a bevitt mennyiségtől függetlenül égeti el, ezért hiány esetén a saját izomzatát kezdi el bontani. Emiatt a szükséglete nagyjából kétszer akkora: az NRC norma egy felnőtt macska számára kb. 50 g / 1000 kcal [1].

Hiány: Fokozatos izomtömeg-vesztés (az állat a táplálkozás ellenére fogy), matt és töredezett szőrzet, lassabb sebgyógyulás, gyengébb immunrendszer, fiatal állatoknál növekedési elmaradás. BARF étrendben a hiány ritkán fakad a hús szó szerinti kis mennyiségéből – gyakrabban a kollagén túlsúlya vagy a túl zsírszegény étrend okozza, amelyben a szervezet az aminosavakat energiaként égeti el, ahelyett, hogy szöveteket építene belőlük.

Túlzott bevitel: Az a mítosz, hogy „a túl sok fehérje tönkreteszi a vesét", egészséges állatnál nem nyert bizonyítást – a felesleges aminosavak egyszerűen lebomlanak, a karbamid pedig kiválasztódik [1] [3]. A fehérje korlátozásának csak fennálló vesebetegség esetén, állatorvosi felügyelet mellett van értelme. A magas fehérjetartalmú étrend egyetlen valós kockázata az ún. „rabbit starvation" – a sovány fehérje túlzott bevitele drasztikus zsírhiány mellett (pl. fogyókúra kizárólag bőr nélküli csirkemellel).

Az érdeklődőknek

A nyers izomfehérje több mint 90%-ban emészthető, és biológiai értéke 90 feletti, míg a kollagéné – a triptofán hiánya miatt – közel nulla [2] [4]. Nyers étrenden élő állatoknál a vér karbamidszintje (BUN) fiziológiailag magasabb lehet, mint tápos étrenden – ez a magasabb fehérjebevitel következménye, és önmagában nem betegség jele. Mindig a kreatinin, az SDMA és a klinikai kép tükrében értékeld [3].

Forrasok

1. National Research Council (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats. National Academies Press. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
2. Li P, Wu G (2023). Amino acid nutrition and metabolism in domestic cats and dogs. Journal of Animal Science and Biotechnology 14:19. https://doi.org/10.1186/s40104-022-00827-8
3. Hand MS, Thatcher CD, Remillard RL, Roudebush P, Novotny BJ (2010). Small Animal Clinical Nutrition, 5th Edition. https://www.markmorrisinstitute.org/sacn5.html
4. Lyu Y, Wu C, Li L, Pu J (2025). Current Evidence on Raw Meat Diets in Pets. Animals 15(3):293. https://doi.org/10.3390/ani15030293