Vissza a tudásbázishoz

K-vitamin a kutyák és macskák étrendjében

Rövid útmutató a K-vitamin szerepéről a kutyák és macskák táplálásában.

K-vitamin

A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Felelős a véralvadási folyamat szabályozásáért (a II., VII., IX. és X. véralvadási faktor szintézisének kofaktora), valamint a csontanyagcseréért — aktiválja azokat a fehérjéket, amelyek a kalciumot a csontvázba irányítják a lágyrészek helyett [1]. Ezenkívül a bélbaktériumok K2-vitamin formájában is előállítják, általában elegendő mennyiségben, ezért egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendben a táplálkozási eredetű hiány gyakorlatilag ismeretlen.

Miben található meg: Saját bélmikrobiom (K2), tojássárgája (kb. 20–30 µg/100 g, főleg K2), zöldségek kutyák számára (spenót, kelkáposzta, brokkoli — K1), belsőségek (szív, vese) és a tisztítatlan marhabagyló (bendő). Egészséges étrendben nem igényel kiegészítő pótlást. Fontos, hogy a máj — az intuícióval ellentétben — nem gazdag K-vitamin-forrás (kb. 3–5 µg/100 g), bár más okokból (A-vitamin, réz, folátok, B12) kulcsfontosságú [1].

Hiány: Egészséges állatnál, változatos nyers étrend mellett gyakorlatilag nem fordul elő. A klinikai hiány szinte mindig betegség vagy mérgezés másodlagos következménye: rágcsálóirtó-mérgezés (a patkány- és egérmérgek blokkolják a K-vitamin regenerációját — ez az akut hiány leggyakoribb oka, a tünetek a fogyasztás után 2–5 nappal jelentkeznek), májbetegségek, epepangás, gyulladásos bélbetegség (IBD), hasnyálmirigy-betegségek vagy hosszú távú antibiotikum-kezelés (elpusztítja a K2-t termelő flórát) [2]. A tünetek közé tartozik a vérzékenység — íny- és orrvérzés, bevérzések, vér a vizeletben vagy a székletben, elhúzódó vérzés sebekből. Ez orvosi vészhelyzet, nem diétás kérdés — azonnali állatorvosi látogatást igényel, nem az étrend módosítását.

Túladagolás: A K-vitamin természetes formái (növényi K1, állati szövetekből és mikrobiomból származó K2) rendkívül biztonságosak — természetes táplálékforrásokból származó toxicitást nem írtak le, és nincs meghatározott felső tolerálhatósági határ. Bár zsírban oldódó vitaminról van szó, a természetes táplálékból történő túladagolás a gyakorlatban nem fordul elő. A veszély kizárólag a szintetikus forma (K3, menadion) extrém túladagolásakor merül fel, amely toxikusan károsíthatja a májat és hemolitikus anémiát okozhat — de a nyers étrendben a K3-at nem alkalmazzák [3].

Faji különbségek

A kutyának hosszabb az emésztőrendszere és nagyobb a fermentáló baktériumállománya, így elég hatékonyan szintetizálja a K2-t a belekben; emellett a zöldségekből K1-hez is juthat. A macska, mint obligát húsevő, rövidebb emésztőrendszerrel, gyorsabb áthaladási idővel és kisebb baktériumállománnyal rendelkezik — a bélrendszeri szintézise kevésbé hatékony, ezért jobban támaszkodik a táplálékkal bevitt mennyiségre [1]. A macskáknak nem kell zöldséget enniük a K-vitaminért — forrásuk a tojássárgája, a belsőségek és az egész kisállatok (fürj, egér) gyomortartalma. Macskáknál a bél-, máj- és epeúti betegségek gyorsabban növelik a hiány kockázatát, mint kutyáknál.

Mire kell figyelni

A legfontosabb gyakorlati információ: az adatbázisok (USDA és mások) tragikusan rosszul dokumentálják a nyers állati termékek K2-vitamin-tartalmát — a növények K1-vitaminjára koncentrálnak, míg az izmokban, szívben és vesében lévő K2-vitamin értéke gyakran nulla vagy erősen alulbecsült [3]. Ezért, ha a kalkulátor drámai K-vitamin-hiányt mutat belsőségeket, tojássárgáját és (kutyáknál) zöldségeket tartalmazó étrend mellett, az nagy valószínűséggel az adatbázis hibája, nem pedig valós hiány. A K-vitamin felszívódásához zsír jelenléte szükséges az étkezésben, és a csontanyagcserében együttműködik a D-vitaminnal és a kalciummal.

Források

  1. National Research Council (NRC) (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats, 5. fejezet. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
  2. Delaney SJ, Dzanis DA (2018). Safety of vitamin K, and its use in pet foods. JAVMA 252(5):537-542. https://doi.org/10.2460/javma.252.5.537
  3. Elder SJ, Haytowitz DB, Howe J, Peterson JW, Booth SL (2006). Vitamin K Contents of Meat, Dairy, and Fast Food in the U.S. Diet. J Agric Food Chem 54(2):463-467. https://doi.org/10.1021/jf052400h
  4. AAFCO (2023). Dog and Cat Food Nutrient Profiles (Az AAFCO nem határoz meg K-vitamin-minimumot kutyák számára — elegendő endogén szintézissel számol). https://www.aafco.org