Rostrost

A rost a szénhidrátok azon frakciója, amelyet a kutya vagy a macska szervezete saját enzimeivel nem tud megemészteni. Táplálkozási szempontból nem „nélkülözhetetlen” összetevő – az NRC normákban nincs meghatározott minimális szükséglet [1]. Ennek ellenére ésszerű mennyiségben hasznos funkciókat lát el a bélrendszerben. Egyetlen név alatt két különböző típus rejtőzik (lásd még: Szénhidrátok):

• Oldható rost (pektinek, inulin, béta-glükánok) – az állat nem emészti meg, de a vastagbél baktériumai rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA: vajsav, propionsav, ecetsav) erjesztik, amelyek táplálják a bélsejteket, támogatják a bélgátat és gyulladáscsökkentő hatásúak [2]. Források: sütőtök, hámozott alma, útifűmaghéj (psyllium).
• Oldhatatlan rost (cellulóz, hemicellulóz, lignin) – nem erjed, mechanikailag növeli a széklet tömegét és szabályozza a bélmozgást. Források: leveles zöldségek, héjak, szárak. Macskáknál ezt a szerepet a természetben a zsákmányállatok csontjai, porcai és szőre tölti be.

Miben található meg: Kizárólag növényi alapanyagokban. A BARF-ban leggyakrabban zöldségekből és gyümölcsökből, vagy célzott kiegészítőként (sütőtök, útifűmaghéj) kerül az étrendbe. A kutya nem emészti meg a cellulózt – a nyers, nem pépesített zöldségek szinte emésztetlenül haladnak át a rendszeren, ezért érdemes őket pépesíteni vagy enyhén megfőzni. A macskának van a legkevesebb szüksége növényi rostra, és annak nem szabad az étrendje állandó részét képeznie.

Hiány: Nem létezik klinikai egységként – a kutyáknál és macskáknál nincs „rosthiány” [1]. A húsból, csontból és belsőségekből álló, rostmentes étrend megfelelő. Gyakorlati szempontból egyes állatoknál a nagyon alacsony rosttartalmú étrend keményebb széklettel vagy (macskáknál) szőrlabdákkal járhat – ilyenkor hasznos lehet egy kis mennyiségű, célzott oldható rost kiegészítés.

Túlzott bevitel: A túl nagy rosttartalom hígítja az étrend tápértékét, híg székletet, puffadást és nagyobb székletmennyiséget okozhat, valamint csökkentheti egyes ásványi anyagok felszívódását [2]. A magas rosttartalmat (különösen a hüvelyesekből származót) kutyáknál összefüggésbe hozták a rosszabb taurin egyensúllyal – a mechanizmus nem teljesen tisztázott [3]. Ezért a rostot eszközként kezeld, ne „egészségmegőrző” adalékként.

Mikor lehet hasznos a rost

Egy kis mennyiségű oldható rost (sütőtök, útifűmaghéj) segít székrekedés és híg széklet esetén, macskáknál szőrlabdák ellen, kutyáknál pedig érzékeny bélrendszer vagy IBD esetén lehet támogató hatású. Cukorbeteg állatoknál lassítja a glükóz felszívódását, elhízott állatoknál pedig a keményítőszegény zöldségek alacsony kalóriatartalom mellett növelik az étel térfogatát. Ezek célzott és egyéni alkalmazások – nem az étrend standardjai.

Forrasok

1. National Research Council (NRC) (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats — nincs meghatározott minimális rostszükséglet. National Academies Press. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
2. Hand MS, Thatcher CD, Remillard RL, Roudebush P, Novotny BJ (2010). Small Animal Clinical Nutrition, 5th Edition. https://www.markmorrisinstitute.org/sacn5.html
3. McCauley SR, Clark SD, Quest BW, Streeter RM, Oxford EM (2020). Review of canine dilated cardiomyopathy in the wake of diet-associated concerns. J Anim Sci 98(6):skaa155. https://doi.org/10.1093/jas/skaa155