Vissza a tudásbázishoz

Taurin a kutyák és macskák étrendjében

Rövid útmutató a Taurin szerepéről a kutyák és macskák táplálásában.

Taurin

Egy speciális kénes aminosav, amely nem épít izomfehérjéket, hanem szabad formában van jelen a szövetekben. Legmagasabb koncentrációban ott található, ahol a sejtek a legintenzívebben dolgoznak: a szívben, a szem retinájában, az agyban és az izmokban. Kulcsfontosságú a zsírok emésztésében, mivel epesavakkal kapcsolódik [1].

A faji különbség itt alapvető. A kutya képes a májában taurint előállítani metioninból és ciszteinből (lásd: Metionin és cisztin), ezért egy jól összeállított húsos étrend mellett a hiánya ritka — az NRC a kutyák esetében a taurint feltételesen esszenciális tápanyagként osztályozza [1]. A macska ezzel a képességgel gyakorlatilag nem rendelkezik (a ciszteinszulfinsav-dekarboxiláz aktivitása elhanyagolható), ráadásul folyamatosan veszít taurint az obligát epesav-konjugáció miatt — nem tud átváltani glicinre, mint a kutya. Ezért a macska számára a taurin az étrendből származó, feltétlenül esszenciális aminosav, minden egyes nap [1]. A taurin vízben oldódik és távozik — a hús kiolvasztásakor keletkező lé vagy a főzőlé kiöntése taurinpazarlásnak számít.

Miben található: Kizárólag állati szövetekben. A leggazdagabb és legbiztosabb forrás a szív (csirke, marha, pulyka, birka) — a BARF-ban ez izomhúsnak számít, nem belsőségnek. A sötét húsok (comb, alsócomb, kacsa) lényegesen több taurint tartalmaznak, mint a világosak (mell). Tájékoztató jelleggel: marhaszív kb. 60–120 mg/100 g, csirkecomb kb. 30–60 mg/100 g — de a hús taurintartalma nagyon változó, akár 2–3-szoros különbség is lehet a tételek között [1]. Macskáknál gyakori gyakorlat a tiszta taurinnal történő kiegészítő pótlás.

Hiány: Lopakodva alakul ki — mire a tünetek láthatóvá válnak, az elváltozások egy része már visszafordíthatatlan lehet. Macskánál ez több szervet érintő katasztrófa: dilatatív kardiomiopátia (DCM, potenciálisan halálos) [2], központi retinadegeneráció, amely visszafordíthatatlan vaksághoz vezet [3], szaporodási problémák és alomhibák. Kutyánál a hiány ritkább, de lehetséges — elsősorban DCM formájában [4]. A kockázat magasabb a prediszponált fajtáknál (golden retriever, újfundlandi, amerikai cocker spániel, egyes dobermann vonalak), még jó étrend mellett is [5]. A nagy arányú rost- vagy hüvelyesbevitel, valamint a bélrendszeri diszbiózis szintén elősegíti [6].

Túladagolás: Gyakorlatilag nem létezik. A taurin vízben oldódik, és a feleslege — akár étrendből, akár kiegészítőből származik — hatékonyan ürül a vizelettel [1]. Éppen ez a kockázati profil (visszafordíthatatlan hiány vs. nulla túladagolási kockázat) indokolja a biztonsági tartalékot a macskák kiegészítő taurinpótlása formájában.

Kiegészítő pótlás — mikor van értelme

Kutyánál egy tipikus húsos BARF étrend mellett rutinszerű kiegészítésre nincs szükség; csak a prediszponált fajtáknál, bélbetegségek esetén, antibiotikumos kezelés után vagy rostban gazdag étrendnél érdemes megfontolni. Macskánál a napi 250–500 mg-os adag gyakori, ésszerű biztosítás — figyelembe véve a hús taurintartalmának nagy ingadozását, valamint az őrlés és fagyasztás során bekövetkező kiszámíthatatlan veszteségeket. Lehetséges szív nélkül is helyes étrendet összeállítani, ha a taurint számolják és kiegészítővel pótolják. A már diagnosztizált DCM-ben szenvedő macskák állatorvosi felügyelet mellett terápiás adagokat igényelnek [2].

Források

  1. National Research Council (NRC) (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats. National Academies Press. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
  2. Pion PD, Kittleson MD, Rogers QR, Morris JG (1987). Myocardial failure in cats associated with low plasma taurine: a reversible cardiomyopathy. Science 237(4816):764-768. https://doi.org/10.1126/science.3616607
  3. Hayes KC, Carey RE, Schmidt SY (1975). Retinal degeneration associated with taurine deficiency in the cat. Science 188(4191):949-951. https://doi.org/10.1126/science.1138364
  4. Sanderson SL (2006). Taurine and carnitine in canine cardiomyopathy. Vet Clin North Am Small Anim Pract 36(6):1325-1343. https://doi.org/10.1016/j.cvsm.2006.08.010
  5. Kaplan JL, Stern JA, Fascetti AJ, et al. (2018). Taurine deficiency and dilated cardiomyopathy in golden retrievers fed commercial diets. PLoS ONE 13(12):e0209112. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0209112
  6. McCauley SR, Clark SD, Quest BW, Streeter RM, Oxford EM (2020). Review of canine dilated cardiomyopathy in the wake of diet-associated concerns. J Anim Sci 98(6):skaa155. https://doi.org/10.1093/jas/skaa155