Vas - Fe

A hemoglobin (a vörösvérsejtek fehérjéje, amely az oxigént a tüdőből a szövetekbe szállítja) és a mioglobin (amely oxigént tárol az izmokban) kulcsfontosságú összetevője. Részt vesz továbbá a mitokondriumok energiatermelésében és az immunrendszer működésében is [1] [2]. Az állati szövetekből származó vas (hem-vas) 15–35%-os hatékonysággal szívódik fel, míg a növényi és szintetikus eredetű (nem-hem vas) csupán 2–10%-kal – felszívódását a kalcium és a fitátok erősen gátolják [3]. Ez a BARF étrend nagy előnye: a húsból és belsőségekből származó vas sokkal jobban hasznosul, mint a kiegészítőkből vagy növényi alapú tápokból. A vas az egyik leggyakrabban hiányzó ásványi anyag a házi készítésű étrendekben [4].

Miben található: Lép (a legjobb forrás – 5–10-szer több vasat tartalmaz, mint az izomhús, az A-vitamin túladagolásának kockázata nélkül), teljes és szárított vér, vese, szív, valamint a sötét vörös húsok (marha, ló, bárány, vadhús). A máj gazdag vasban, de a vastartalom májjal történő növelése A-vitamin-hipervitaminózissal járhat – tartsd a máj arányát az étrend 5–10%-a között [5]. A baromfi és a halak viszonylag szegények vasban.

Hiány: Mikrociter anémia (sápadt íny, gyors fáradékonyság, szapora légzés, étvágytalanság, néha rendellenes étvágy – falnyalogatás, alom evése) [6]. A leggyakoribb étrendi ok a főként baromfihúson alapuló étrend, vörös húsok és vörös húsú állatokból származó belsőségek nélkül. Fontos: a sápadt íny állatorvosi vizsgálatot igényel, nem pedig vaspótlást – az anémia gyakrabban fakad betegségből (paraziták, gyulladás, vesebetegség), mint az étrendből [2].

Túladagolás: Természetes étrend mellett valószínűtlen – az egészséges szervezet hepcidin segítségével szabályozza a nem-hem vas felszívódását. A kockázat a források halmozásakor (lép + szárított vér + vasat tartalmazó premix) és szintetikus kiegészítők használatakor nő, amelyek prooxidatív hatásúak, és károsíthatják a májat, a szívet és a hasnyálmirigyet [2]. Emberi vaskészítmények lenyelése életveszélyes állapot – azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

Faji különbségek

A vashiány macskáknál gyakoribb, mint kutyáknál. Sok macska előnyben részesíti a csirkét, és a gazdi az egész étrendet erre építi, a baromfi viszont szegény vasban; ráadásul a macskák testtömeg-kilogrammonkénti igénye magasabb [1]. A növényi források (spirulina, algák, petrezselyem) a macskák számára gyakorlatilag értéktelenek – kizárólag az állati eredetű hem-vas számít. Külön problémát jelent az idős macskák krónikus vesebetegsége: a beteg vesék kevesebb eritropoetint termelnek, így az anémia nem szűnik meg pusztán a vasbevitel növelésével – komplex állatorvosi megközelítésre van szükség [2] [7].

Mire kell figyelni

A réz elengedhetetlen a megfelelő vérképzéshez (a cöruloplazmin oxidálja a vasat a transzferrin által szállított formába) – hiánya elegendő vas mellett is anémiát okoz, ezért az anémia nem mindig jelent vashiányt [2]. Bővebben a Réz cikkben. A krónikus cinktúladagolás közvetve rontja a rézháztartást, és ezen keresztül a vas hasznosulását is [1]. A legjobb stratégia a húsfélék heti rotációja, nem pedig a napi „vasbomba” adagolása. Ha a kalkulátor alacsony vasértéket mutat, léphez nyúlj, ne kiegészítőhöz; a raktárak kimerülés utáni feltöltése hónapokig tart, ezért a megelőzés hatékonyabb, mint a korrekció.

Forrasok

1. National Research Council (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats, Chapter 7 — Minerals. National Academies Press. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
2. McCown JL, Specht AJ (2011). Iron Homeostasis and Disorders in Dogs and Cats: A Review. Journal of the American Animal Hospital Association. https://doi.org/10.5326/JAAHA-MS-5553
3. Hand MS, Thatcher CD, Remillard RL, Roudebush P, Novotny BJ (2010). Small Animal Clinical Nutrition, 5th Edition. https://www.markmorrisinstitute.org/sacn5.html
4. Pedrinelli V, Zafalon RVA, et al. (2019). Concentrations of macronutrients, minerals and heavy metals in home-prepared diets for adult dogs and cats. Scientific Reports 9:13058. https://doi.org/10.1038/s41598-019-49087-z
5. United States Department of Agriculture (2024). USDA FoodData Central. https://fdc.nal.usda.gov/
6. Naigamwalla DZ, Webb JA, Giger U (2012). Iron deficiency anemia (review). Canadian Veterinary Journal 53(3):250-256. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3280776/
7. Hunt AC, et al. (2021). Anemia, iron deficiency, and cobalamin deficiency in cats with chronic gastrointestinal disease. Journal of Veterinary Internal Medicine. https://doi.org/10.1111/jvim.15962