Vissza a tudásbázishoz

A-vitamin (Retinol) a kutyák és macskák étrendjében

Rövid útmutató a A-vitamin (Retinol) szerepéről a kutyák és macskák táplálásában.

A-vitamin (Retinol)

Zsírban oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem üríti ki a felesleget a vizelettel, hanem a májban és a zsírszövetekben raktározza. Nélkülözhetetlen a megfelelő látáshoz (a szem retinájában rodopszint képez), az egészséges bőr és nyálkahártyák fenntartásához, valamint a magzatok fejlődéséhez és az immunrendszer működéséhez [1] [2].

Miben található: Máj (a BARF étrendben a retinol fő és gyakorlatilag egyetlen forrása), tojássárgája, zsíros tengeri halak, csukamájolaj. Az A-vitamin tartalma a májban rendkívül változó — a marhamáj hozzávetőlegesen 16 000–50 000 IU/100 g-ot tartalmaz, a baromfimáj általában kevesebbet, és az értékek tételenként többszörösen is eltérhetnek [2]. A szokásos 5%-os májmennyiség az étrendben egy kiindulópont, nem pedig merev szabály — a teljes keverék kiszámítása a mérvadó [1].

Faji különbségek

Kutyák (relatív húsevők): Két forrásból képesek A-vitaminhoz jutni. Fel tudják használni a húsból származó kész retinolt, de képesek a növényi béta-karotint (pl. sárgarépából) is aktív A-vitaminná alakítani a beleikben. A gyakorlatban azonban a retinolban gazdag májat tartalmazó nyers étrend mellett ennek az útvonalnak marginális a jelentősége, és a hatékonysága az életkorral csökken [2].

Macskák (obligát húsevők): Nem rendelkeznek a növényi karotin átalakításához szükséges enzimmel. A macska számára a sárgarépa A-vitamin szempontjából teljesen haszontalan. A macskának az étrendjében kizárólag az A-vitamin kész, aktív formáját (retinol) kell megkapnia, amely csak állati szövetekben fordul elő [3]. Ez az egyik oka annak, hogy a máj a macska étrendjében elengedhetetlen.

Hiány: Megfelelően kiegyensúlyozott étrenden tartott állatoknál a hiány nagyon ritka, mivel a májban lévő tartalékok hónapokig elegendőek. Leggyakrabban akkor fordul elő, ha heteken keresztül csak izomhússal etetnek máj hozzáadása nélkül, vagy súlyos bélbetegségek esetén. A tünetek közé tartozik a szürkületi látás romlása (farkasvakság), száraz és hámló bőr, gyengült immunitás, kölyökkutyáknál és kiscicáknál pedig csontnövekedési zavarok [1].

Túladagolás: A BARF gyakorlatában ez gyakoribb és fontosabb probléma, mint a hiány, mivel az A-vitamin felhalmozódik a májban, és nem ürül ki gyorsan [1]. A krónikus túladagolás fájdalmas, visszafordíthatatlan csontelváltozásokhoz vezet — különösen a nyaki gerincszakasz összenövéseihez (deformáló spondylosis), nyakmerevséghez és mozgáskerüléshez. A macskák az állatorvostanban ennek a kórképnek a klasszikus modelljei [4]. A leggyakoribb ok a retinolforrások halmozódása: máj a keverékben + csukamájolaj vagy halolaj + szárított májas jutalomfalatok + kiegészítők. Egy egyszeri nagyobb adag máj nem okoz katasztrófát — a probléma a heteken, hónapokon át tartó ismétlődő túladagolás [5]. A szárított májas jutalomfalatok csapdát jelentenek: 30–40 g szárított termék 200–300 g frissnek felel meg.

Kölcsönhatások

Az A-vitamin és a D-vitamin egyaránt zsírban oldódóak és a májban raktározódnak — az egyik magas szintje gátolja a másik hatását. Ez egy újabb érv amellett, hogy ne vigyük túlzásba a májetetést. Az E-vitamin védi az A-vitamint az oxidációtól, ezért a nagy mennyiségű májat tartalmazó étrendeknél az E-vitamin iránti igény is nő [2]. Vemhesség, kölyökkutyák/kiscicák és májbetegségek esetén az étrendet érdemes állatorvossal konzultálni.

Források

  1. National Research Council (NRC) (2006). Nutrient Requirements of Dogs and Cats, 5. fejezet — zsírban oldódó vitaminok. https://nap.nationalacademies.org/catalog/10668/nutrient-requirements-of-dogs-and-cats
  2. Shastak Y, Pelletier W (2024). Pet Wellness and Vitamin A: A Narrative Overview. Animals 14(7):1000. https://doi.org/10.3390/ani14071000
  3. Schweigert FJ, Raila J, Wichert B, Kienzle E (2002). Cats Absorb β-Carotene, but It Is Not Converted to Vitamin A. J Nutr 132(6):1610S-1612S. https://doi.org/10.1093/jn/132.6.1610s
  4. Seawright AA, English PB, Gartner RJW (1967). Hypervitaminosis A and deforming cervical spondylosis of the cat. J Comp Pathol 77(1):29-39. https://doi.org/10.1016/s0021-9975%2867%2980004-5
  5. Morris PJ, Salt C, Raila J et al. (2012). Safety evaluation of vitamin A in growing dogs. British Journal of Nutrition 108(10):1800-1809. https://doi.org/10.1017/S0007114512000128